| Naptár | | « November 2018 » | | H | K | Sze | Cs | P | Szo | V | | | | | 1 | 2 | 3 | 4 | | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
|
| Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
|
Bömbi
2007-ben születtem. Amíg kicsi voltam egy tanyán laktam két idős, aranyos gazdámmal. Aztán nem tudtak gondozni, azon gondolkoztak, hogy a menhelyre visznek. Szerencsére a Móczynak játszótársat kerestek, így kerültem egy nagy kertbe az új gazdámékhoz.
Az új gazdim úgy gondolta rám fér egy kis tanulás, ezért minden hétvégén kutyaiskolába vittek. Nagyon jó móka a suli, sok kutya van ott, akikkel lehet rohangálni, ha jól csinálom a feladatokat, akkor jutalom falatot kapok, én a virslit imádom.
Nagyon szeretek játszani a Móczyval, aki sokkal nagyobb, mint én, ezt tiszteletben tartom, így jól érezzük magunkat együtt.
Egyszer voltunk egy vizsgán is, nagyon sokat kellett autózni odáig, aztán sok idegen néni meg bácsi mindenféle feladatot csináltatott velem, de a gazdik is ott voltak, így nem volt gond - meg persze virslit is kaptam, mert nagyon ügyes voltam. Aztán sok gyerek szaladgált és visítozott körülöttem, de engem ez sem zavart és elmentem velük is átugrálni mindenféle akadályt.
Mivel mindent jól csináltam, Igazolványt is kaptunk, most már igazi TERÁPIÁS KUTYA vagyok. Persze még sokat kell gyakorolnom, de azt már együtt tesszük a gyerekekkel, úgy sokkal élvezetesebb, vidámabb lesz a tanulás mindannyiunknak.
Azt sem bánom, hogy emiatt sokkal többször kell mennem az állatorvoshoz, többféle szurit is kapok, mint más kutyák, mert én nem lehetek beteg.
|
